Antropogén hatások a Cserhát turistaútjain és ezek bemutatása a környezeti nevelés során
Abstract
A natúrparkok céljuk szerint tájföldrajzi alapú természetvédelmi kategóriának tekinthetők, amelyek modellje a tájra építő örökségvédelmet, a komplex környezeti nevelést, a vidékfejlesztést, valamint az ökoturisztikai formákat veszi a helyi közösség és a táj harmonikus együttélésének alapjául. Kutatásunkban két antropogén hatást vizsgáltunk meg a Cserhát Natúrparkban, amelyek egyike a turizmusból ered, a másik pedig a turizmust is befolyásolja. Egyik részében terepi mérések során kerestünk választ arra, hogy van-e számottevő talajeróziós hatása egy olyan ökoturisztikai formának, mint a gyalogos természetjárás, illetve ez hogyan függ össze a látogatósűrűséggel. Másik vizsgálatunkban azt néztük meg a VIIRS2020-as fényszennyezés raszteres térkép alapján, hogy a natúrpark területén milyenek a fényszennyezettségi viszonyok, s ezek hogyan befolyásolják az egyes kilátópontokon látható tájképet. Az eredmények birtokában olyan terepgyakorlati környezeti nevelési feladatsort dolgoztunk ki, amelyek során a gyerekek maguk igazolhatják a hatásokat, mely hozzájárulhat ezen folyamatok megértéséhez, így a natúrpark céljainak megvalósulásához.
Copyright (c) 2021 Journal of Applied Technical and Educational Sciences
This work is licensed under a Creative Commons Attribution 4.0 International License.
A szerző, aki a beadványt készíti, garantálja, hogy a beadvány eredeti és ő a társszerzőkkel együtt a szerzője, valamint a mások munkáiból vett szövegrészletek, képek, adatok és egyéb kapcsolódó anyagok esetében a szerző a szükséges engedélyeket megkapta.
A folyóiratban megjelenő beadványok a Creative Commons Attribution Licence (CC-BY) licensz alapján publikáltak, a szerzők a szerzői jogot megtartják.
A beadvány benyújtásával a szerzők nem kizárólagos jogot adnak a folyóiratnak a publikálásra (például elhelyezése intézményi repozitóriumban vagy megjelentetése könyvben).